A világ, amely egy szünettel kezdődik

Az internet egykor azt ígérte, hogy összeköti az embereket, de helyette a bolygó legfojtogatóbb és leghangosabb terévé vált. Olyan hellyé, ahol mindenki másodpercenként követeli a figyelmedet, szabványokat erőltet rád, és hideg képernyőkön keresztül ítéli meg mások életét.

A nőnek már nincs szüksége újabb kirakatra, hogy mások boldogságát nézze. Szentélyre van szüksége, hogy végre önmagába tekintsen.

Ez a Napló nem a rajtvonallal és nem egy kiáltvánnyal kezdődik. Egy szünettel kezdődik. Attól a pillanattól, amikor becsukod az ajtót a végtelen „neked kell” előtt, és a teljes csendben maradsz. A prológus nem a magyarázatokhoz kell — hanem ahhoz, hogy vegyél egy őszinte első lélegzetet, és emlékezz: a te igazi világod önmagaddal kezdődik.