Szavak nélküli oldalak: A kiáltás és a csend joga

Minden erős nő díszes homlokzata mögött mindig rejtőzik egy szoba, amelyről senki sem tud. Egy hely, ahol felgyülemlik a ki nem mondott fájdalom, ahol a sérelmek elbújnak, és ahol a nő belefárad abba, hogy kőfal legyen mindenki számára.

A VIA AD ME kultúrájában van egy törvény: itt nincs nézőtér. Itt nincsenek ítéletek, lájkok és idegen kíváncsi tekintetek.

Néha egyszerűen el kell hallgatni. Ott lenni, ahol nincsenek betűk, csak te és a szünet. Máskor pedig — hagyni egy hangüzenet-gondolatot: kibeszélni magunkat egyedül önmagunkkal, sírni a sötétben, kiönteni a felgyülemlett dühöt, és tudni, hogy ez a lélek kiáltása örökre titokban pecsételve marad. A megtisztulás nem nyilvánosan történik. A kulisszák mögött történik, az áldott csendben.